Lakókörnyezet

Lakókörnyezet

Majdnem egy hónapnyi keresgélés után sikerült rálelni erre a kis házra, ahol lakunk. Átlagos kis ház, semmi extra, elég gyéren felszerelve egy nagyobb és egy kisebb szoba található benne. A keresgélésről a következőt kell tudni: alapvetően Makassarban nincs ingatlanközvetítő iroda, amelyik ingatlanok kiadásával foglalkozik, így két módja van annak, hogy szállást szerezzen az ember. Az egyik, hogy körbekérdezel mindenkit az egyetemen, a sarki közértben és a warungokban, hogy tudnak-e szállást. Általában mindenki tud szállást elméletileg, de a gyakorlatban eléggé lesújtó a helyzet. A másik, hogy elmész arra a környékre, ahol a szállást keresed és minden járókelőt megkérdezel, utólag megtudtam, hogy jobb, ha a biztonsági őrt kérdezed, ő általában ismeri a területet.

 alaprajz

nappali







házunk

Bumi Pertama Hijau

nagy ház

utca

kis ház

Kiadó szobákról hirdetések általában csak lányoknak vannak, összesen kettő ilyennel találkoztam egy hónap alatt. Internetes fórumokon, újságokban 1-2 kiadó házról vannak hirdetések, ezek persze általában méreg drágák.

Problémák a szállással kapcsolatban:

1, Ha nem vagytok házasok, akkor fiúk és lányok nem költözhetnek össze.

2, Hiába áll üresen egy ház hónapok vagy évek óta, nem lehet tudni, hogy kiadó vagy eladó-e.

3, Ha sikerül kiadó lakást találni, akkor sok esetben nincs telefonszám, ha van nem veszik fel.

3, Ha eladó, akkor nem kiadó.

4, Kiadó ház általában nincsen, vagy ha van, akkor csak 1 vagy 2 évre kiadó

5, Nem lehet havonta fizetni, előre kell az egy évet kifizetni

Sok kalandunk volt albérlet keresés közben, az egyik legérdekesebb probéma egy indonéz üzletasszonnyal volt, akinek volt két háza egymás mellett, egy kisebb és egy nagyobb. A nagyban félig be volt rendezve egy iroda. Négyen költöztünk volna a két házba. Sikerült elég jól lealkudni a két házat, egy évre béreltük volna ki és abban is dűlőre jutottunk, hogy az egy éves lakbér csak 80%-át fizetjük most, a maradékot pedig havonta fogjuk. 2 nap gondolkodási idő után visszahívott minket és közölte, hogy rájött a férjével, hogy ha mind a két házat kiadják, akkor nem lesz hol lakniuk. Hoppá!

Végül egyik barátunk segítségével találtuk meg házunkat egy csendes környéken a sulitól kb 10 percnyire gyalog. A lakbér havi 1,5millió rúpia ( kb. 35ezer Ft/110 font/170 USD), fél évre béreltük ki, és ha még egy fél évre ki akarjuk bérelni, akkor havi 1,33 millióért megtehetjük. Londonban a szobámért havi 400 font/135 ezer Ft/5 millió rúpia/640 USD fizettem. Zsuzsival költöztem össze egy másik magyar darmasiswás lánnyal aki, ha kérdezik, akkor az unokatesóm.

A lakókörnyezet

Leszámítva a sok szúnyogot nagyon élhető környéken lakom. Viszonylag csöndes, a szomszéd jófej mindig érdeklődik, hogy rendben van-e minden, a másik szomszéd meg egy üres ház, ami állítólag szellemekkel van teli. A ház egy kompleksiben van, ami egy elzárt lakó övezetként fogható fel. Két bejárata van, ahol autóval is be lehet hajtani, de többnyire motorral közlekednek az emberek, átmenő autóforgalom minimális. A komplexum elég nagy és szinte mindenki ismeri a városban, én egy középosztálybeli lakóparknak írnám el, van szegényes és gazdag ház is, de a többség olyan átlagos állapotú, mint a miénk. Van kis közért kb 50 méterre ahonnan lakunk, kajáldák 200 méterre csak úgy mint normális bolt, internetkávézó, gyógyszertár, mosoda stb. Minden 10 percen belül van gyalog, aki azért jó, mert sajnos nincs motorom. A közlekedésről külön bejegyzést fogok szentelni. Negatívumként a sok macskát és a néha nevemet üvöltöző gyerekeket tudnám felsorolni. Este az álmunkat egy Béla nevű patkány őrzi.

After almost a monthly search we found the house where we are living. It is a moderate little house, poorly equiped with two rooms, a smaller and a bigger. As for the searching rent house in Makassar you have to know the following facts. There is no real estate agency in the city specialized in renting houses, so there is only two ways to get an accomodation. Firstly you can ask everyone in the university, in the local shops, in the warungs if they knew accomodation. Eveybody is very helpful and they say they know a cheap and nice house for rent, but in practice usually it means nothing at all. The second way to get accomodation is to walk around in the area where you would like to live and ask all the pedestranians about rent houses, after we have found the house I learnt that security guy is the best source of information. There are rarely any advertisement in papers or on the internet. I only found two rooms for rent, but for girls, the houses were very expansive.

Problems with searching a house:

1, If you are a couple, but you are not married, you can’t move in togeather.

2, If a house is emply for months or for years usually you don’t know if it is for rent or for sale.

3, If you find a house for rent, there is no telephone number, if there is telephone number, they don’t answer it.

4, There are no house for rent, but if there is any usually it can only be rented for 1 or 2 years.

5, There is no way you can pay monthly, you have to pay the rental in advance for min. 1 year.

We had a lot of adventure while looking for a house to rent. The most interesting problem was with an Indonesian business woman, who had two houses next to each other. In the big house there was a small office, which occupied half of the house.  Four of us wanted to move in. We managed to negotiate a good bargain, we proposed that we can only pay 80 percent of the yearly rent and for the rent we would pay monthly. She wanted to have two days of consideration, but when she called us back, she told us, that she had realised that if we move in, she will have nowhere to go. Oops!

At the end we found our house, thanks to our friend, in a quite nebourhood, 10 minutes from the university. The rent was monthly 1,5 million rupiahs ( 110GBP/170USD) , we rented for a half year, with a possibility of extention for another half year for 1,33 million/months. Well when I was in London I payed 400GBP for a months for a tiny room. I moved in with a Hungarian girl, who is studing in the same program as I am.

The neighborhood

Apart for the lot of mosquitos, I live in a quite nice area. It is relatively quite, the nebour is a nice man, he always asking if everything is alright, the house on our left is emply and it is said to be occupied by ghosts. The house is in a so-called kompleksi, which is a closed area. It has two gateways, where you can enter with a car, but most of the people are travelling with motorbike, the transit traffic is not significant. The complex is relatively big and it is well-known in the city. I would say it is an area for the middle-class people. Most of the houses are simple, but there are some huge ones with fortain and 2 floors, and there are also ones in really bed condition. In walking distance you can find everything. There is a small shop in 50m, there are warungs in 200 m just as supermarket, internet coffee, pharmacy, loundry etc.

If I want to speak about the negativities, I can mantion the army of cats, the kids who are souting my name sometimes for hours. During night our dream is guarded by Béla the rat.