Hatodik nap: igazi skanzen

Még tegnap este a szállásra visszatérve a szállásadóm mondta, hogy holnap elvisz a környék tradicionális falujába, egy helyi általános iskolába valamint Bayanba.

Kései reggelit követően túravezetőm Iwan elvitt a szülőfalujába (Bilok Petung), ahol tényleg tradicionális házakban laktak a helyi sasak emberek. A házak többnyire fából (bambuszból) készültek, mint ahogy ez a képekből sejteni lehet, ami a legérdekesebb volt számomra az a bambuszból készült mecset volt, ami sajnos be volt zárva. A tradicionális sasak házakban külön építményben van a nappali, a konyha és az étkező. Kalauzom családja egy külön területen lakott, itt összesen egy család lakott, a falu másik részén már jóval többen laktak, például itt lakott az állítólag 125 éves nagymamája is.

itt szeretik a kutyákat

 Iwan családi fészke

étkezünk

bioépítészet

A közös ebéd, ami csípős halból és rízsből állt után a rokonok megkínáltak helyi dohánnyal, az első elég erős volt, de a második enyhébb dohány kifejezetten zamatos volt, még kretek nélkül is. Az eső végig szemerkélt. A falu után nem az általános iskolába mentünk, hanem inkább legnagyobb meglepetésemre a tengerpartra, útközben majdnem elcsaptunk egy kutyát. Mindenhol állatok lófrálnak az úton, kecskék, kutyák, macskák, tehenek. A tengerpart egy kis warung (bolt, kifőzde) volt, de ezen kívül semmi kiépült infrastuktúra. A part ideális szörfözésre, de egy darab szörföst sem láttam. 4 óra felé elindultunk az éltalános iskolába, majd utána meghívott a focimeccsére, de úgy alakult, hogy mind a kettő uticél elmaradt. Útközben találkoztunk ismerősökkel és elindultunk Bayanba, megnézni Lombok legrégebbi mecsetjét, amit annó még a 17. században építettek. A mecset már nem üzemel inkább múzeumként szolgál. A helyi srácok, kik 20 percnyire laknak a mecsettől még sosem voltak itt, egyedül egy srác volt itt annó pár hónapja holland turistákkal. Általánosságban elmondható, hogy nem nagyon érdeklődnek a helyi kultúra iránt az indonézek.

Lombok legrégebbi mecsete

szörföznél-e itt?

 készül a nasi goreng

A mecset érdekessége, hogy egy nagy gong hívta annó imára a helyieket. Hazafele úton megkóstoltatták velem a tuát, helyi alkohol. Gyakorlatilag erjesztett kókuszlé, ami állítólag jó a gyomorbajok ellen, így még a rendőrök is ezt isszák, sőt még a rákot is gyógyítja.

Esti program sztorizgatéssal és nasi goreng főzéssel telt, életem első nasi gerengje elég jól sikerült és kb 10 perc az elkészítési ideje. Receptre majd szánok egy külön bekezdést.

Útvonal: Sembalum => Bilok Petung => Pantai Ole-Ole (?) => Bayen => Sembalum
77 km

Lihat Peta Lebih Besar  

Last night my host told me that tomorrow they will take me to some local tradicional village, into an elementary school and also to Bayen. After the late breakfast my tourguide Iwan took to his native village, which was really traditional village, where Sasak people are living, not the one that they show to tourists. The houses were made out of wood (bamboo) as you see from the pictures, even the mosque was made out from bamboo, which was unfortionatly closed. In the traditional sasak house the living room, the kitchen and the dining room is in different buildings (if I undertsanded clearly). My guide’s family lived in a seperate place, with 5-6 houses in a rectangle, the village itself was much bigger a few hundred people lived in similar area. Iwan’s 125 year old grandmother was living there as well.

After the lunch with his family, which included spicy fish and rice, they offered me local tobacco, the first type was quite strong, but the second, lighter one tasted quite nice even tough it didn’t contained kretek. Of course the rain was falling all the time. After the village, we didn’t headed to trhe elementary school, but to my great suprice they took me to the beach, on the road we almost hit a dog. There are animals everwhere on the streets, and usually they don’t really care about you. IN the beach there was only one warung, but apart from that there was nothing. The beach is perfect for surfing, but there was no sign of surfers. after taking some photos, at around 4 o’clock we headed (again) to the school and after that I can watch the local football match they said. None of these ever happened, on the way we met with some friends of him and we decided to go to Bayen to have a look at Lombok’s oldest mosque, which was built at the 17. century. The mosque itself doesn’t operants anymore, it’s more than a museum nowdays. Back in the days they had a hude gomg, which called the people for prays. On the way back they gave me from their local alcohol, called tua (old). Basicly it is the fermentation of coconut, and they say it is very good agains stomack problams and even agains cancer, so even local policeman drinks it.

When we arrived back to the accomodation and I cooked my first nasi goreng (fried rice, the national food), which was coite nice actually, and it only takes 10 minutes to make.